Figyeld a Holdat úgy, ahogyan a horizontodról látszik. Válassz helyet és időpontot a fázis, a helyzet, a holdkelte és a holdnyugta megjelenítéséhez.
📍Budapest
|
Égkép – Jelenlegi holdfázis
Lásd, hogyan tűnik fel a hold a helyedről valóságos horizonttal. Az égkép azt mutatja, amit valóban látnál, ha kilépnél — a hold helyzete és fázisa a választott helytől, dátummal és időponttól függ.
Hogyan számoljuk
A holdfázist és megvilágítottságot szabványos csillagászati algoritmusokkal számoljuk. A holdkelte és holdnyugta a szélességtől és hosszúságtól függ. A hold textúra a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO/LROC) adataiból származik.
Kelte és nyugta
A holdkelte az, amikor a hold az horizont fölé emelkedik (megjelenik); a holdnyugta, amikor az horizont alá süllyed (eltűnik). Ezek a helyszíntől függenek — magas szélességen a hold napokig látható maradhat, sarkvidéken pedig a sarki tél alatt láthatatlan. A megvilágítottság a hold korongjának a nap által megvilágított százaléka (0% = újhold, 100% = telihold).
Erről a nézetről
Az égkép a holdat pontosan a kiválasztott helyedről mutatja. Válassz helyet a térképen, majd állítsd be a dátumot és időt, hogy lásd a holdfázis és helyzet változását. Ideális holdmegfigyelések tervezéséhez és a helyi holdláthatóság megértéséhez.
GYIK
A holdfázis a Holdnak az a része, amit a Nap megvilágítva látunk. A Hold Föld körüli keringése miatt ez a rész változik: újhold, sarló, negyed, gibbous, telihold.
A kelte az, amikor a Hold az horizont fölé emelkedik (megjelenik); a nyugta, amikor az horizont alá süllyed (eltűnik). Az időpontok a helyszíntől és a dátummal függenek.
A megvilágítottság a Hold látható korongjának azon százaléka, amit a Nap megvilágít. 0% = újhold, 100% = telihold.
Telihold: a teljes megvilágított oldalt látjuk. Újhold: a megvilágított oldal elfordul tőlünk, ezért szinte semmit nem látsz.
A helyed meghatározza a holdkelte és holdnyugta időpontját (szélesség és hosszúság szerint változnak). A holdfázis és a megvilágítottság adott pillanatban mindenhol ugyanaz.
Az Égkép a holdat a helyedről nézve mutatja (valóságos horizont). A 3D nézet felfedi a Hold–Föld–Nap viszonyát, amely a fázist alakítja — körbejárhatod a holdat, hogy bármely szögből megtekintsd.
Szuperholdról akkor beszélünk, amikor telihold vagy újhold a perigeum, a Hold elliptikus pályájának Földhöz legközelebbi pontja közelében következik be. Kissé nagyobbnak és fényesebbnek látszik az átlagosnál, de a különbség szabad szemmel mérsékelt.
A Hold kötött keringésű: tengely körüli forgása ugyanannyi ideig tart, mint a Föld körüli keringése (~27,3 nap). Ezért ugyanaz a féltekéje néz felénk. A libráció idővel a peremei mögé is enged egy kicsit bepillantani.
Alacsonyan a Hold fénye a Föld légkörének vastagabb rétegén halad át. A rövidebb, kék hullámhosszak szétszóródnak, így a maradék fény sárgának, narancssárgának vagy vörösnek látszik — ugyanúgy, mint naplementekor.
Holdfogyatkozás teliholdkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, a Hold pedig belép a Föld árnyékába. A Hold elsötétedhet és rézvörös színűvé válhat. Nem történik minden hónapban, mert a Hold pályája ferde a Föld Nap körüli pályájához képest.
Mai, közkeletű értelemben a kék hold egy naptári hónap második teliholdja. Régebbi meghatározás szerint egy olyan csillagászati évszak harmadik teliholdja, amelyben négy telihold van. A Hold valójában nem lesz kék.
A szinodikus hónap — újholdtól újholdig — átlagosan körülbelül 29,53 nap. Ez hosszabb a csillaghónapnál (~27,3 nap), mert a Föld is mozog a Nap körül, ezért a Holdnak több idő kell, hogy ismét ugyanabba a Nap–Hold-állásba kerüljön.
