Járd körbe a Holdat 3D-ben, hogy lásd, miként hozza létre a Föld, a Hold és a Nap az egyes fázisokat. Húzd a forgatáshoz, görgess a nagyításhoz.
3D nézet – Hold felfedezése
Fedezd fel a Hold, a Föld és a Nap egymáshoz való viszonyát — az égi geometriát, amely alakítja a holdfázist. 3D-ben bármely szögből körbejárhatod a holdat, és láthatod, hogy a napfény és az árnyék hogyan alkot sarlót, negyedet és teliholdat. Húzd a forgatáshoz, görgess a nagyításhoz.
Hogyan számoljuk
A holdfázist és megvilágítottságot szabványos csillagászati algoritmusokkal számoljuk. A 3D modell a választott dátummal és időhöz igazodó világítást alkalmaz. A textúrák a NASA LRO/LROC és CGI Moon Kit adataiból származnak.
Fázis és megvilágítottság
A holdfázis a napvilágos féltekét látott részét írja le. A megvilágítottság a látható korong megvilágított hányada (0% = újhold, 100% = telihold). A terminator — a holdon a nappal és az éjszaka határa — a fázis változásával mozog. 3D-ben bármely perspektívából megtekintheted.
Erről a nézetről
A 3D nézet megmutatja a Hold–Föld–Nap összehangolását, amely meghatározza a fázist. Szabadon körbejárhatod a holdat, hogy tanulmányozd a felszínét, a krátereket és a terminator (nappal–éjszaka határ) mozgását. A megjelenített fázis a választott dátummal és idővel egyezik.
GYIK
A holdfázis a Holdnak az a része, amit a Nap megvilágítva látunk. A Hold Föld körüli keringése miatt ez a rész változik: újhold, sarló, negyed, gibbous, telihold.
A kelte az, amikor a Hold az horizont fölé emelkedik (megjelenik); a nyugta, amikor az horizont alá süllyed (eltűnik). Az időpontok a helyszíntől és a dátummal függenek.
A megvilágítottság a Hold látható korongjának azon százaléka, amit a Nap megvilágít. 0% = újhold, 100% = telihold.
Telihold: a teljes megvilágított oldalt látjuk. Újhold: a megvilágított oldal elfordul tőlünk, ezért szinte semmit nem látsz.
A helyed meghatározza a holdkelte és holdnyugta időpontját (szélesség és hosszúság szerint változnak). A holdfázis és a megvilágítottság adott pillanatban mindenhol ugyanaz.
Az Égkép a holdat a helyedről nézve mutatja (valóságos horizont). A 3D nézet felfedi a Hold–Föld–Nap viszonyát, amely a fázist alakítja — körbejárhatod a holdat, hogy bármely szögből megtekintsd.
Szuperholdról akkor beszélünk, amikor telihold vagy újhold a perigeum, a Hold elliptikus pályájának Földhöz legközelebbi pontja közelében következik be. Kissé nagyobbnak és fényesebbnek látszik az átlagosnál, de a különbség szabad szemmel mérsékelt.
A Hold kötött keringésű: tengely körüli forgása ugyanannyi ideig tart, mint a Föld körüli keringése (~27,3 nap). Ezért ugyanaz a féltekéje néz felénk. A libráció idővel a peremei mögé is enged egy kicsit bepillantani.
Alacsonyan a Hold fénye a Föld légkörének vastagabb rétegén halad át. A rövidebb, kék hullámhosszak szétszóródnak, így a maradék fény sárgának, narancssárgának vagy vörösnek látszik — ugyanúgy, mint naplementekor.
Holdfogyatkozás teliholdkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, a Hold pedig belép a Föld árnyékába. A Hold elsötétedhet és rézvörös színűvé válhat. Nem történik minden hónapban, mert a Hold pályája ferde a Föld Nap körüli pályájához képest.
Mai, közkeletű értelemben a kék hold egy naptári hónap második teliholdja. Régebbi meghatározás szerint egy olyan csillagászati évszak harmadik teliholdja, amelyben négy telihold van. A Hold valójában nem lesz kék.
A szinodikus hónap — újholdtól újholdig — átlagosan körülbelül 29,53 nap. Ez hosszabb a csillaghónapnál (~27,3 nap), mert a Föld is mozog a Nap körül, ezért a Holdnak több idő kell, hogy ismét ugyanabba a Nap–Hold-állásba kerüljön.
